Lannert Judit Orsolya

LANNERT JUDIT ORSOLYA oktatási és gyermekügyi miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A szakképzés elsődleges célja, hogy a fiatalokat és a felnőtteket olyan tudással, készségekkel és kompetenciákkal ruházza fel, amelyek elősegítik a sikeres munkába állást, támogatják a munka világában való hosszú távú érvényesülést, és megalapozzák a jövőbeni át- és továbbképzéseket, valamint a pályamódosításokat.

A modern szakképzés azonban nem korlátozódhat szakmaspecifikus ismeretekre. Sokkal nagyobb hangsúlyt kell helyeznünk a képzés során az alapkompetenciák, mint az írás, olvasás, a matematika, a digitális készségek és a vállalkozói kompetenciák, a problémamegoldás és a kritikai gondolkodás, a kommunikációs és együttműködési készségek, továbbá a fenntarthatósághoz kapcsolódó zöldkompetenciák fejlesztésére. A gazdaság és a technológia dinamikus fejlődése, a társadalom változásai folyamatosan újabb és újabb kihívásokat támasztanak a szakképzés rendszerével szemben, amelyekre a versenyképesség megőrzése érdekében megfelelő innovatív és a rugalmas alkalmazkodást biztosító megoldásokat kell adnunk. Ezért az új Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumban kiemelt figyelmet biztosítunk arra, hogy a szakképzés intézményi és képzési struktúrája, a szakmai tartalmak és a megtanítandó és egyben elsajátítandó kompetenciák kövessék, kiszolgálják a gazdaság és a társadalom dinamikusan változó igényeit. Fontosnak tartjuk, hogy a szakképzési rendszer működése, működtetése során összegyűlő tapasztalatok, a szakmailag megalapozottan érkező észrevételek beépüljenek a szabályozásba.

Tisztelt Parlament! A jelen törvényjavaslat legfontosabb és legnagyobb terjedelmű eleme a szakképzési centrumok irányítási rendszerének átalakítására fókuszál. „A működő és emberséges Magyarország alapjai” programban is rögzítésre került, hogy olyan szakképzés építése a cél, amely valódi tudást, átjárhatóságot és esélyt ad, ahol tanulni rang, fejlődni lehetőség, és újrakezdeni nem kudarc.

Ezen cél elérését az is hatékonyan tudja támogatni, ha erősítjük az oktatási intézmények szervezeti, szakmai és gazdálkodási autonómiáját. Az intézményvezetők az új környezetben érdemi gazdasági és munkáltatói jogköröket kapnak.

A szakképzési centrumok a hazai szakképzési rendszer térségi feladatszervezésének meghatározó intézményi szereplői. Annak érdekében, hogy a szakképzési centrumok ‑ a fenti program céljaihoz igazodóan ‑ a feladatellátásukban mindinkább elősegítsék és támogassák a szakképző intézmények szakmai tevékenysége autonómiájának kiterjedését, indokolttá vált a centrumok vezetési rendszerének átgondolása, átalakítása. A 2018 decemberében a főigazgató mellé bevezetett kancellári munkakör létrehozásának célja még az volt, hogy a szakképzési centrumok munkáját menedzserszemléletű, a gazdasági területen is jártas szakemberrel kiegészült kettős vezetés támogassa. Ez akkor célszerű döntésnek tűnhetett, hogy a térség gazdasági szereplőivel történő kapcsolatépítés, illetve a munkaerőpiaci igényekkel harmonizáló működési, továbbá az elsődleges gazdálkodási feladatokat ne a szakmai-oktatási feladatokat irányító vezető lássa el.

Az elmúlt hét év szakmai működési tapasztalatai alapján a szakképzési centrumok rendszere ma már azt mutatja, hogy a kettős vezetésre nincs szükség, ideje, hogy a kancellári munkakör kivezetésével ez megszüntetésre kerüljön. A kettős vezetés megszüntetésével egy olyan áttekinthetőbb, közvetlenebb irányítási struktúra valósulhat meg, amely a szakképzési centrumot egyedüli vezetőként irányító főigazgatóhoz vezető információs utakat lerövidítve biztosítja, hogy a vezető egészen a szervezet alsóbb szintjeiről is gyorsabban tudjon pártatlan, befolyásolástól mentes információhoz jutni. Ez csökkenti az információvesztést és a bürokráciát, ami átláthatóbb szervezeti kultúrát, egyszerűbb és kevésbé hierarchikus irányítási modell irányába történő továbblépést biztosít, továbbá közvetlenebb kommunikációt és gyorsabb döntéshozatali lehetőséget eredményez. Egy kevésbé irányítói, inkább támogatói vezetési struktúra hozzájárul ahhoz, hogy növekedjen az oktatók szakmai autonómiája és elkötelezettsége. Az oktatók nagyobb önállósága ösztönzi a kreativitást és az innovációt, emellett a szakképzési centrum rugalmasabban tud reagálni a piaci változásokra.

Nem mellékes továbbá az sem, hogy az új vezetési struktúrában csökken a felsővezetői pozíciók száma, ami számottevő költségmegtakarítást is jelent. A szakképzési centrum új, egyszemélyi felelős vezetője a főigazgató, tehát a centrum szakmai, szervezeti, infrastrukturális és fejlesztési feladatainak összehangolásával támogatja majd az intézmények eredményes működését. Az új főigazgató munkáját pedig a továbbiakban ‑ a korábbiakhoz hasonlóan ‑ minden szakképzési centrumban főigazgató-helyettes segíti, azonban a korábbiaktól eltérő, a szakmai működést támogató jelleget jobban kifejező, megújult, a közös szakmai fejlesztéseket és együttműködéseket koordináló, a hálózati működést elősegítő, szervező, támogató szakmai főigazgató-helyettesi munkakörben.

A szakmai főigazgató-helyettes a szakképzési centrum vezető állású munkavállalójaként egy olyan új típusú vezetői forma lesz, amely a támogató jellegű vezetés horizontális jellegét erősítő vezetői szinten nyújt majd szakmai támogatást a főigazgató részére, és e minőségében a szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmények igazgatói munkáját is tudja segíteni.

Kiemelten fontos elem, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén az új vezetői kiválasztást nyílt, demokratikus és a szakmai tudást, a szakképzés iránti elkötelezettséget előtérbe helyező pályázati eljárás keretében kívánjuk megvalósítani.

(18.40)

Ezen a pályázaton a szakképzési centrumok korábbi, illetve jelenlegi vezetői is indulhatnak. E pályázati eljárás legitimálását a jelen törvényjavaslat alapján módosult jogszabályi háttér tudja biztosítani.

A pályázat nyilvánosságát, átláthatóságát erősíti, hogy a szakképzési centrumokhoz tartozó szakképző intézmények vezetői, igazgatói a tantestület álláspontját képviselve részt vesznek a véleményezési folyamatban, ezért is különösen fontos, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a pályázónak a pályázat kidolgozására, illetve az igazgatói testületnek a véleménye kialakítására.

Tisztelt Ház! A folytatásban rátérek a törvényjavaslat további elemeire, és előreveszem a törvényjavaslat egy további, az oktatási rendszer demokratikus működését erősítő rendelkezését, amely szerint az egyes szakképző intézmények oktatói testületeinek döntési jogköre kiegészül az adott intézmény vezetésére pályázó igazgatói pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról való döntési joggal. Ez az új kiegészítés tehát az egyes szakképző intézmények oktatói közösségének is biztosítja, hogy hivatalosan is állást foglalhasson az igazgatói pályázatok szakmai elemei tekintetében.

A törvényjavaslat további két eleme a szakmai vizsgáztatással összefüggő rendelkezéseket tartalmaz. Elsőként említeném a szakképző intézmények önálló vizsgáztatási jogosultságának további egy évvel, 2027. december 31-éig történő meghosszabbítását, amely biztosítja, hogy a vizsgáztatásra vonatkozó átmeneti időszak tekintetében egységes szabályozás valósuljon meg a köznevelés rendszerében. Az átmeneti időszak meghosszabbítása egyben alkalmat nyújt arra is, hogy hosszabb idejű, valós tapasztalatok elemzése alapján lehessen képet kapni a szakképző intézmények és a vizsgaközpontok vizsgáztatási tevékenységéről, a vizsgáztatás terén megvalósuló együttműködésükről és ennek alapján a fejlesztés jövőbeli lehetséges irányairól.

A vizsgáztatással összefüggő második elem a már működő vizsgaközpontok ellenőrzésének ütemezését, időszakait módosítja, áttekinthetőbbé teszi. A 2024 júniusában létrehozott Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal Akkreditált Szakképzési Vizsgaközpont Engedélyezési és Ellenőrzési Igazgatóságának eddigi működési tapasztalatai szerint az engedéllyel rendelkező vizsgaközpontokat az engedély kiadását követő három éven belül indokolt kötelezően ellenőrizni. Ez lehetővé teszi érdemi ellenőrzések lefolytatását, az ellenőrzések jobb ütemezését, áttekinthetőségét.

A jelenleg meghatározott, az engedély kiadását követő egy éven belüli kötelező ellenőrzés előírása a tapasztalatok alapján túl közeli időpont ahhoz, hogy valódi képet lehessen kapni arról, hogy az akkreditált szakképzési vizsgaközpont vizsgáztatási tevékenysége megfelel‑e a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Az ellenőrzéshez, illetve annak optimális időzítéséhez szükség van már lebonyolított és befejezett vizsgákra, ugyanakkor a vizsgaközpontoknál a tapasztalatok alapján a nyilvántartásba vételt követő egy éven belül általában még nem kerül sor vizsgák megszervezésére, azok befejezésére.

Tisztelt Országgyűlés! Az előzőeket összefoglalva, az önök előtt lévő törvényjavaslat határozottan támogatja, hogy a szakképzés rendszere továbbra is ellássa a sokoldalú szakmai, oktatási és vizsgáztatási feladatait, biztosítva az állam által elismert szakmák, szakképesítések értékének, elismertségének stabilitását. A szakképzési rendszer átalakításának lényeges eleme, hogy a kancellári munkakör megszüntetését követően létrejöhessen a szakképzés megújult vezetői struktúrája, ezáltal 2027. január 1-jétől már új, elfogulatlan, kizárólag az oktatás minőségét és a tanulók, oktatók munkáját, érdekeit előtérbe helyező centrumvezetés működjön. Ehhez szükséges, hogy a jelen törvényjavaslat elfogadásával megvalósulhasson az új vezetői pályázati felhívások kiírása és a várakozásaink szerint jelentős számú pályázat beadása. Ennek érdekében kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjen. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárt soraiban.)